A párizsi pénzügyi és éghajlati csúcstalálkozó résztvevői nem jutottak megállapodásra a nemzetközi hajózásból származó üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett adóról. Az adóra vonatkozó javaslatok szerint a befolyt pénzt a fejlődő országoknak juttatnák, hogy segítsék őket az éghajlatváltozás kihívásainak kezelésében.
A gleccserek további olvadását ebben az évszázadban csak egyetlen esetben lehet feltartóztatni, ha azonnal leállítjuk az összes üvegházhatású gáz kibocsátását – erre a következtetésre jutottak a Brémai és az Innsbrucki Egyetem kutatói a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Több mint 130 állam- és kormányfő lesz jelen holnap, április 22-én az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás pénteki ünnepélyes aláírásán New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ-megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Magyarországot várhatóan Áder elnök képviseli majd, Orbán Viktor pedig nem lesz ott, ahogy a párizsi klímacsúcsot is kihagyta. A klímaváltozás ügye láthatóan nem szerepel a magyar kormány prioritásai között: már öt éve csak ígérgetik a megújulók új támogatási rendszerét, és az energetikai lakásfelújításokra is évről évre csak aprópénz jut.
Felszólal az ENSZ Közgyűlésének a fenntartható fejlődésről szóló csütörtöki vitájában és részt vesz a párizsi klímamegállapodás ünnepélyes aláírásán New Yorkban a köztársasági elnök.
Miközben eufória lett úrrá a világon a hétvégén zárult párizsi klímacsúcsot követően, a globális felmelegedés tagadói kerülhetnek jövőre hatalomra a világ legbefolyásosabb országában.
Barack Obama amerikai elnök szerint a párizsi ENSZ-konferencián szombaton elfogadott, átfogó klímavédelmi a megállapodás jelenti "a legnagyobb esélyt arra, hogy megmentsék a Földet".
Történelminek titulált megállapodással ért véget az ENSZ párizsi klímacsúcsa. A dokumentum aláírásával az országok vállalják, hogy soha nem látott mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. Az viszont homályos, hogy milyen ütemben valósítják meg a megállapodásban megfogalmazott ambiciózus célokat.
Egész éjszakán át tartó tárgyalások után a párizsi klímacsúcs kézzelfogható eredménnyel zárulhat.
Még a pénteket (a klímakonferencia eredetileg tervezett zárónapját) is a konzultációknak szentelik, a klímavédelmi egyezmény végső szövegét szombat reggelre készítik el és a nap közepén fogadhatják el.
A szakértői delegációk elkészültek egy új megállapodás-tervezettel, de a legfejelttebb államok és a feltörekvő országok tömbjei azért a kardinális kérdésekben is ewgymásra mutogatnak.
Sorsfordulónak tartják a földi civilizáció szempontjából a francia fővárosban kezdődött óriási csúcstalálkozót, amelyen ismét megpróbálnak gátat vetni a globális felmelegedésnek – írja a friss HVG.
A párizsi klímacsúcson részt vevő több mint 150 állam- és kormányfő összeállt egy közös fotóra, ám az orosz elnök, Vlagyimir Putyin nem szerepel a fotón, mert lekéste a fotózást.
Áder János súlyos katasztrófa-forgatókönyvet vázolt fel hétfőn a párizsi klímacsúcs résztvevői előtt. A rendkívüli szigorú biztonsági intézkedések közepette zajló csúcstalálkozón megjelent világpolitikusok három percet kaptak álláspontjuk kifejtésére. Merkel a fejlődő gazdaságok segítése mellett érvelt, Obama elismerte, hogy Amerikának nagy szerepe van a globális felmelegedésben, Putyin pedig egy kötelező érvényű megállapodást követelt. Egy klímaalap létrehozásáról már döntöttek.
Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétfőn kezdődő, több szempontból sorsdöntő párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételről is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.
A klímaváltozást már nem lehet megfékezni, hacsak nem születik olyan forradalmi technológiai innováció, amely a felmelegedést képes megállítani. Ennek ellenére rendkívül fontos lenne, hogy a november végén kezdődő párizsi klímacsúcson olyan globális megállapodás szülessen, amely segíthet 2 Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet növekedését. Ennek esélyeiről kérdeztük a Kalifornia Egyetem (UCLA) szaktekintélyét, Kal Raustialát, a nemzetközi jog professzorát.
